Bács-Kiskun megyében sok településen nincs általános iskolai oktatás, viszont annál több a kistérségi társulás, melyek égisze alatt általában egy nagyobb város gesztorságának köszönhetően a kistelepülésen élők is egyenrangú oktatási feltételekben részesülnek.

A társulások létrejöttét sok helyen a csökkenő gyereklétszám és az intézményfenntartás magas költségei indokolták. Az összefésült feladatok és a központosított adminisztráció csökkentette az önkormányzatok költségeit is, így viszont sok kiskorú ingázásra kényszerül lakóhelye és az oktatási intézmény között.

Tiszaug 2007-ben csatlakozott ahhoz a közoktatási társuláshoz, mely Lakitelek gesztorságával jött létre a települések iskoláinak közös fenntartására. Ekkor született meg a döntés arról, hogy az 1-4. osztályok maradnak Ugon, de  felső tagozatos diákok a következő tanévtől már Lakiteleken tanulnak. A változtatás ellen sok helyi tiltakozott, a kérdésben népszavazást is tartottak, igaz, ez érvénytelen volt az alacsony részvétel miatt.

Tizenegy tiszaugi pedagógus veszítette el 2007-ben a munkáját, a tizenhat alsós gyermeket innentől kezdve három tanító oktatta. Egészen 2009-ig, mikor eldőlt, hogy nincs tovább, végleg be kell zárni az iskolát. Fő indok a pénztelenség volt: a település költségvetése nem bírta el, hogy az önkormányzatnak az utolsó tanévben már 20 millió forinttal kellett hozzájárulnia az intézmény működéséhez. Azóta az összes – jelenleg 49 – ugi diák a lakiteleki Eötvös iskolába jár. Iskolabusz szállítja őket a két település között.

– Nem hiszem, hogy községünk pályázni fog az iskola újranyitása érdekében. Ez természetesen testületi döntést igényelne. Személyes véleményem szerint nem lenne szerencsés visszaállítani az alsó tagozatot. Egyébként sok szülővel beszélgettem a témáról, és zömében azt mondták: már nem íratnák vissza gyermeküket a helyi iskolába. Úgy vélem, az ugi gyerekeknek nem ártott a változás, sőt a magasabb elvárások, a nagyobb versenyhelyzet többségük teljesítményén javított is – nyilatkozta lapunknak Sinka Ferenc tiszaugi polgármester.

Hozzátette, az iskola újraindítása már csak azért is problémás lenne, mert az épület más jellegű hasznosításán gondolkodnak: a kibővülő idősek otthonát költöztetnék ide. Az oktatási intézmény jelenleg majdnem üresen áll, egyik termében működik a könyvtár. Viszont télen fűteni kellett az egész épületet, hogy a rendszer ne fagyjon el. Ez tavaly 800 ezer forintjába került a községnek. Az iskola léte ellen szól az a szomorú tény is, hogy Ugon folyamatosan csökken a gyerekek száma: évente átlagosan csak négy gyermek születik. Az óvodába is egyre kevesebben járnak, júniustól valószínűleg már csak 19-en.

– Rombolni könnyebb, mint építkezni. Márpedig én a kisposták bezárásához hasonlóan rombolásnak tartom azt is, ami az iskolarendszerben végbement – nyilatkozta lapunknak Lezsák Sándor (Fidesz). Az Országgyűlés alelnöke 2003-ban, még az MDF színeiben kezdeményezője és társelnöke volt az óvoda- és iskolai bezárások okait vizsgáló parlamenti bizottságnak. Lezsák Sándor hangsúlyozta: ha lesz helyi akarat az iskolák újraindítására, azaz egy adott településen nyolc vagy több szülő kezdeményezni fogja ezt, akkor a költségvetésen nem fog múlni az intézmények megnyitása, a kormány erre garanciát vállal.

– A most betervezett 300 millió forint nincs kőbe vésve. Ha több anyagi eszközre lesz szükség, akkor az Országgyűlés módosítani fogja a költségvetést. Ez az év ilyen szempontból próbatétel, idén felmérhetjük, mekkora igény mutatkozik a kisiskolák újranyitására, illetve hol áll rendelkezésre mindehhez épület, megfelelő számú pedagógus – mondta Lezsák Sándor. Hozzátette: véleménye szerint mára átment a köztudatba, hogy a községi iskolák nem korszerűek, pedig összevont csoportokban, speciálisan képzett pedagógusokkal is lehet hatékonyan és jól oktatni. Példaként Kaskantyút említette, ahol az összevont felső tagozat ellenére kiváló eredményeket értek el a diákok számítástechnikai versenyeken.

– Kiszámítható, biztos jövőképre van szükség ahhoz, hogy a szülők újra beírassák gyermeküket az egyszer már bezárt iskolákba. Ezt az államnak kell garantálni, de a változtatásra az akaratnak helyben is meg kell lennie – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke.

baon.hu