A magánfelajánlásokból származó, háromszor egymillió forintos Megyei Príma Díjat és az egymillió forintos közönségdíjat a megye vállalkozói hagyományteremtő szándékkal hozták létre, és évről évre nagy érdeklődés mellett adják át.

A VOSZ megyei elnöksége idén is ajánlásokat kért a díj jelöltjeire vállalkozóktól, cégvezetőktől, neves közéleti személyiségektől. Az előző évekhez hasonlóan számos, indoklással is alátámasztott ajánlás érkezett a tíz kategória jelöltjeire a megye minden részéből. A bíráló bizottság közülük választott ki tíz jelöltet, akik közül kikerültek az idei díjazottak. Tegnap átadásra került 3 egymillió forintos Príma Díj és 1 egymillió forintos Közönségdíj. A többi jelölt is értékes - több százezer forintos - elismerést vehetett át kiemelkedő tevékenységéért. A díjakat a november 26-án, csütörtök este Kecskeméten rendezett gálaesten, ünnepélyes körülmények között adták át.

Bács-Kiskun Megyei Príma Díjas
Magyar irodalom és sajtópublicisztika kategóriában jelölt

Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, Tiszakécske

Debrecenben született 1936-ban. Egyetemi tanulmányai hosszú időre megszakadtak, mert 1956 után, néhány forradalmi hangvételű verse miatt perbe fogták, s egy év börtönre ítélték. Kecskemétre 1965-ben került, tanítással töltött útkereső éveinek végén. Szűkszavú költő, kötetei ritkásan jelentek meg. Legelső, a Füvek példája című kötete 1963-ban, a nevezetes Ébresszen aranysíp című 1970-ben, az Árapály című pedig 2005-ben látott napvilágot. 1986 óta a Forrás folyóirat főmunkatársa. Műfordítói tevékenysége is jelentős. Többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai ismeretesek. Kimondott szó, kilőtt nyíl című, a török népek szólásaiból válogató fordításkötete 1998-ban jelent meg. Újabban Rendkeresés címmel a Forrásban jelenteti meg tűnődéseit, jegyzeteit, napló-bejegyzéseit. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkásságáért 1973-ban József Attila-díjat, 2005-ben Kossuth-díjat kapott. Jelenleg Tiszakécskén él, 2005 óta a város díszpolgára.

Bács-Kiskun Megyei Príma Díjas
Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelölt

Pál Attila színművész, Kecskemét

Több mint húsz éve vezető színésze a kecskeméti Katona József Színház társulatának. Sok nagysikerű operettben lépett fel mint táncos-komikus, az utóbbi időben pedig egyre több prózai szerepet is játszik. Minden műfajban - legyen az operett, színmű, bűnügyi társasjáték vagy gyermek előadás -, teljes művészi alázattal adja tehetségét. Kecskeméten és Bács-Kiskun megye számos településén jól ismeri és szereti őt a közönség, hiszen a színházon kívül gyakran lép fel különböző rendezvényeken, esteken. Szívesen vállal fellépést, szervezési feladatokat jótékonysági rendezvényeken is. Fontosabb szerepei: Furcsa pár (Jesus Costazuela), Holdvilág és utasa (Pataki Zoltán), A padlás (Barrabás, B., Révész), Hajmeresztő (Edward Lawrence, régiségkereskedő), Alkésztisz (Apollón), Úri muri (Gosztonyi Bandi), Bob herceg (Lord Lancaster, gárdakapitány), Háry János (Ebelasztin báró), Romeó és Júlia (Páris , ifjú gróf, a herceg rokona), A cirkuszhercegnő (Wladimir nagyherceg, Orfeusz az alvilágban (Orfeusz), A fösvény (Jakab).

Bács-Kiskun Megyei Príma Díjas
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában jelölt

Béres Béla népművelő, Baja

Tanítói diplomáját a 1975-ben a bajai Tanítóképző Intézetben szerezte meg, majd 1984-ben Szombathelyen végzett népművelőként. 1985-től a bajai József Attila Művelődési Központban folytatta munkáját, 1990-2008 márciusa között a művelődési központ igazgatójaként működött. Vezetése alatt az intézmény sikeresen megújította Baja város nagyrendezvényeit, valamint 1996 óta 12 éven keresztül sikeresen rendezte meg Bács-Kiskun Megye egyik kiemelkedő hagyományőrző rendezvényét, a Bajai Népünnepélyt. Az azóta nemzetközileg is elismert Halászléfőző Fesztivál, amely egy egyszerű ötletből vált több tízezer embert megmozgató eseménnyé, elsők között nyitott teret a helyi gasztronómiai hagyományok méltó ápolásának és terjesztésének.1990 és 2008 között a Magyar Népművelők Egyesülete (MNE) Országos Elnökségének tagja, jelenleg az MNE Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke. 2004-ben Bessenyei díjat kapott, 2009-ben a Nemzeti Gasztronómiai Szövetség érdemérmét nyerte el a gasztrokulturális rendezvények sikeres megvalósítása érdekében végzett tevékenységéért.

Közönségdíjas (a legtöbb szavazatot kapta)
Tehetséges fiatalok (25 évnél fiatalabb tehetségek) kategóriában jelölt

Aurin Leánykar, Kecskemét

A kecskeméti Kodály Iskola Aurin leánykara 1998-ban alakult. Azok a középiskolás diáklányok vesznek részt benne, akik 12-14 éves korukban az általános iskolája Miraculum gyermekkórusában énekeltek. A kórus azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Kodály Zoltán szülővárosát méltóképpen képviselje mindenütt a világon, ahová versenyzőként vagy meghívott vendégként eljut. Az Aurin leánykar egyik fontos szereplője Kecskemét zenei életének is, hiszen a legtöbbet foglalkoztatott, leggyakrabban föllépő együttesek egyike. A kórus olyan fiatalokat nevel, akik elkötelezettjei a kóruséneklésnek, ápolják a magyar zenei kultúra hagyományait, befogadói és előadói mind a klasszikus, mind a modern kórusirodalomnak. Az Aurin leánykar tagjai számos versenyen, fesztiválon szereztek megbecsülést az országnak, a városnak és az iskolának. Nemzetközi és hazai megmérettetéseken többször kaptak első díjat. Egyik legemlékezetesebb eredményük a kínai Xiamenben rendezett kórusolimpián folklór kategóriában elért olimpiai bajnoki cím. A kórus alapítója és vezetője: Durányik László Kodály Zoltán-díjas és Csokonai alkotói díjas tanár.
Irányításával a kórus rendszeresen mutatja be külföldi turnékon a magyar kórusművészet legszebb alkotásait, bemutató foglalkozásokon népszerűsítik a Kodály Zoltán nevéhez kötődő ének- és zenetanítási elveket.

kis-kunsag.hu