|
5. forduló: Kecskeméti LC – Lakitelek 4:3
2009.09.14. 22:59
A tabella utolsó helyezettjével szemben elért eredmény mindent elmond. Talán azt mégsem, hogy a hazai csapat „házi bírót” kapott, aki egészen képtelen módon ellene tudott szegülni szinte minden olyan szabálynak, amelyek alapján fújnia, „ítélkeznie” kellene. Teljes mértékben persze képtelen lett volna megakadályozni a vendégcsapat sikerét, a körülményekhez mérten azért mindent megtett, amit „lehetett.”
Amíg a lakiteleki együttes javára két teljesen nyilvánvaló büntetőt nem adott meg, egy test mellett leszorított kézre rápattanó labda elég volt, hogy tizenegyessel jutalmazza a hazaiakat. Azon túl, hogy látványos visszahúzásaik felett is szemet hunyt, az általuk elkövetett szabálytalanságok közül is csak azt vette észre, amit akart. Borzalmas ténykedése azért nem menti a vendégcsapatot, amelynek lélektelen játékát helyenként alig múlta felül a bírói ténykedés. Ha a szabályok egyformán érvényesek mindkét együttesre, meg lehetett volna ugyan az esély; de a helyzetek alapján a hazai csapat többet tett a győzelemért. Elsősorban irányító játéka volt sokkal agresszívebb, pontosabb és támadóbb.
Kovács Péter két gólja, majd harmadikként Fórizs István remekbe szabott csúsztatott fejese azért feltétlen említést érdemel. Ennyi volt.
Azt azért még hozzá kell tenni, hogy a csapat mindenkori edzője, aktuálisan Dudás György többet érdemel. Egy dolog, hogy tartalékos a gárda, hogy néhány játékos képessége szerényebb, mint kellene. A többiek „vihetnék” a csapatot. És még egyszer, abban a reményben, hogy értik, akiknek érteniük kell: a csapat edzője nem ezt érdemelte! Biztató, és sportszerű is, hogy a csapaton belül megjelentek az önkritikus hangok. Változni a dolog akkor fog, ha mindenki valóban a maga, és csakis a maga játékával foglalkozik, belátja saját gyengéit és annak okait, igyekszik azt a teljesítményt nyújtani, de legalább azt a hozzáállást tanúsítani, ami tőle elvárható.
A magam nevében ezúton is elnézést kérek Dudás Györgytől azok miatt a méltatlan támadások miatt, amelyek érték a mérkőzés alatt és után. Azt társaim nevében is mondhatom, hogy meggyőződésünk szerint jó csapatot adtunk a kezébe. Remélem, hogy ezt elsősorban szakvezetőjüknek, a játékosok még fogják bizonyítani.
Az ifjúságiak mérkőzésén KLC – Lakitelek 1:8
A csapat még tartalékosan is „hengerelt”. Ami ezen a mérkőzésen külön is biztató volt: mindenki többnyire játszani igyekezett. Volt ugyan néhány „el passz”, de ez a játékban máskor is benne lehet. Ha a szándék megmarad, a kivitelezés még nehezebb ellenfelekkel szemben is egyre biztosabb lehet. A győzelemmel a csapat minden bizonnyal őrzi vezető helyét.
A serdülők második fordulójában KHTK I. – Lakitelek 7:1
Nem volt körültekintő az ifjúsági és a serdülő csapat kereteinek összehangolása, és ennek következtében a csapat legfőbb húzó embere Tasi László sem a délelőtti serdülő, sem pedig a délutáni ifjúsági mérkőzésen nem játszott. Hiányát sajnos a vétlen serdülők érezték meg igazán. Elszántsága, lendülete jól jött volna az összeszokott és jó erőben lévő hazaiakkal szemben.
A lakiteleki fiatalok most szokják a bajnokság légkörét, az őszi idény még az ismerkedés időszaka. Lehetőség arra, hogy mindenki begyűjtse azokat a tapasztalatokat, amelyekkel felvértezve a tavaszi szezont már „érettebben” kezdheti. Ma még kevesebben vannak, de egyre többen lesznek, akik a játékban egymást keresik. Fejlődésüknek, eredményességüknek, elérhető sikereiknek az elszántabb, a határozottabb kiállás mellett ez a legfőbb záloga. Előbb-utóbb ez menni fog, mert tehetségesek.
Terjéki Ferenc
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
