In memoriam Gyöngyösi György
2009.08.26. 21:40

A lakiteleki labdarúgók a 2009-2010. évi bajnoki rajtra készültek, amikor a mérkőzés napján délelőtt érkezett a szomorú hír, Gyöngyösi György, mindannyiunk Gyuri bácsija itt hagyott bennünket. Az utóbbi hetekben már alig mutatkozott. Vártuk a felkészülés időszakában, hogy egyszer majdcsak megjelenik, de hiába. Testileg és lelkileg is megtörte a súlyos betegség. Társai, és a közönség által kedvelt, legfőképpen szabadrúgásairól híres labdarúgó, a település teljes sporttársadalma által tisztelt, hosszú ideig fáradhatatlanul dolgozó sportvezető volt.
Éveken keresztül ott volt minden mérkőzésen, legtöbbször az edzőmeccseken is. Az idei nyári felkészülés időszakában azonban már nem találkozhattunk vele. Legtöbbször már az ifjúsági mérkőzés kezdetét jelző sípszó ott találta a kispad közelében. A felnőtt csapat korábbi szakvezetője Ézsiás Gábor rendre megtisztelte azzal, hogy a mérkőzések jegyzőkönyvébe beírta a kispadon helyet foglalók közé. A 2009. augusztus tizenhatodikán kelt jegyzőkönyvből már hiányzott a neve, pedig szívesen írtuk volna még hosszú évekig.
A sportvezetők munkájának megítélésekor ő volt a minta. Akit hozzá hasonlított valaki, büszke lehetett. Ő persze más, az amatőr sportot nagyobb megbecsüléssel övező időkben dolgozhatott, és ezt gyakran hangoztatta is. Mindenkire név szerint emlékezett azok közül, akik munkáját segítették, áldozatot vállaltak a lakiteleki sportolás feltételeinek megteremtésében.
Nem múlhatott el úgy mérkőzés, hogy néhány jó szóval, megszívlelendő jó tanáccsal ne biztatta volna a fiatalokat vagy a felnőtteket. Az utóbbi években mindig kerékpáron érkezett. A kapuban szertartásosan leszállt járművéről, és gyalogosan lépett be az általa mintegy szentélyként tisztelt sportpályára. Hiányozni fog. Sokan őrizzük emlékét.
Terjéki Ferenc
Lakiteleki Torna Egylet elnöke
|