|
Hatott, alkotott, gyarapított
2009.05.09. 09:05
Konzervatív politikus, keresztény ember Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Demokrata Fórum alapítója. A világot nagy csörömpöléssel végigsöprő liberalizmus hívei sem tagadják, hogy a közösségeknek, mármint azoknak, melyeket még nem züllesztettek szét a szabadosság szószólói, nem mindegy, hogy vezetőiknek milyen a magánélete. Lezsák Sándoré nyitott könyv. Ebbe lapozunk bele.
– Hol kezdődött az a történet, amiből egy ilyen ágas-bogas család lett?
– A lakiteleki művelődési házban, 1969 őszén, a színjátszó csoport próbáin. Sütő Gabriella akkor 18 éves volt, gyógyszertárban dolgozott, én meg akkor töltöttem be a huszadik életévemet. Képesítés nélkül tanítottam a lakiteleki Szikrában, egy részben osztott tanyasi iskolában. Csábított Gabi kerek, nagy szeme, lelke, meg más egyéb is, és tudtam, ha szerelme hatalmába kerít, ő sem menekülhet. Másfél év múlva elvettem feleségül. Kezdetben az egyik helyi iskola szertárában, később egy másfél szobás szolgálati lakásban éltünk. 1979 őszén a falu szélén vettünk egy omladozó tanyasi udvarházat, ezt baráti segítséggel felújítottuk. Megtanultam maltert keverni, vakolni, csempét fölrakni, lambériázni. A hajópadlót a feleségemmel raktuk le. Ma is itt élünk.
– Itt állították föl 1987 őszén ama nevezetes lakiteleki sátrat?
– Igen, a kertben.
– Emléktábla jelzi a sátor helyét?
– Ugyan már! A sátor helyén fenyőfa nő.
– Miért éppen fenyőfa?
– Mert örökzöld.
– Család?
– Háromgyermekes családapa voltam 27 évesen. Tanultam, tanítottam, irodalmi színpadot vezettem, irodalmi esteket, találkozókat szerveztem, versekkel, írásokkal jelentkeztem.
– A Forrásban Buda Ferenc, az ÉS-ben Ágh István mutatta be.
– Közben egymás után jöttek a gyerekek. Gabikával akkor is erősen éltünk.
– Az első fiú.
– Igen, Levente. Filozófia szakon végzett, a diplomamunkáját Erkölcs és politika címmel írta meg. Elvégezte a lovaskultúra szakot is, tanít az egyetemen. Egy meseregénye nemrég jelent meg. Emellett lovas kaszkadőr.
– Kaszkadőr?
– Igen, s talán nem apai túlzás, hogy a legjobbak között van. Eddig több mint száz filmben szerepelt. Helyi és országos lovasbemutatókon is gyakran látni.
– A kaszkadőrség veszélyes szakma. Nem félti?
– Levente edzett, nyugodt ember, kitűnő társaival fölkészül a veszélyes jelenetekre. Persze hogy féltjük, mint minden szülő a gyermekét. Bár a kaszkadőrség van annyira veszélyes, mint a parlamenti képviselőség. Sőt! Leugrani a tizedik emeletről, nyaktörő üldözési jelenetekben száguldani autóval, motorral, lángolni lovon, fölbukni ágyútűzben, robbanó aknamezőn, küzdeni éles tőrkéssel ingó deszkapadlón vagy a víz alatt, szóval mindez legalább annyira veszélyes, mint az ország legszebb munkahelyén, a parlamentben képviselőnek lenni. A parlamentben el kell viselni a meddő szócsatát, a hangzavart, tűrni a tehetetlenség kényszerét, a szemenszedett hazugságot, rágalmat, mocskos vádaskodást. És ez nem film. Ez nem szakszerűen előkészített filmjelenet. Ez a valóság. Az életünk. Ott a közönség rokonszenve a tét, itt pedig a közösség jelene, jövője.
Lakitelek, 2009 húsvét. Egy család, három nemzedék (Fotó: Hegedüs Róbert)
– Miért nem hagyja el a politikát? Sikeres rockoperát írt Szörényi Leventével, íróként több sikerélménye lehetne.
– Nagy ajándéka a sorsnak, hogy Szörényi talán legjobb zeneművéhez, az Attila, Isten kardjához én írtam a szöveget, a dalokat. De most nekem ez a dolgom.
– Nézzük tovább a gyerekeket! Gabi lánya a középső.
– A népvándorlás korával foglalkozó régész. Avarok a Herke partján című könyve tavaly jelent meg. Amire igazán büszke vagyok, az az, hogy vállalták a harmadik gyermeket is. Koppány, Boglárka után novemberben született Csongor.
– Leventénél egy unoka, Botond, Gabinál három.
– Anna lányomnál pedig négy, Máté és a hármas ikrek, Kolos, Gergő és Benedek. Most lesznek három esztendősek.
– A felesége érettségi után gyógyszertárban dolgozott.
– Igen, ő is tanult, aztán tanított az iskolában, ma pedig igazgatója a Népfőiskolának. Ő a forma, én a tartalom, munkatársainkkal együtt próbáljuk naponta újra és újra megvalósítani az örök feladatot, a tartalom és a forma összhangját. Büszke vagyok a feleségemre. A kisebbik lány még középiskolás volt, amikor néptánccsoportot szervezett itt, Lakiteleken, és jó adottsággal, érzékkel, rendkívüli szorgalommal betáncolta magát a rangos, országosan ismert kecskeméti Kurázsi Táncműhely színpadára. Vezeti a helyi Kösöntyű néptánccsoportot, és táncol a Kurázsiban. Számomra az örök megújulás példája.
–Ha jól számolom 38 éve házasok, három gyermek, nyolc unoka. Mi a jó házasság titka?
– A sikerélmény. Testi, lelki egyaránt. Megadni a másiknak az élményt, a sikerélmény lehetőségét. Örülni a másik örömének, teljesítményének. Családban, színpadon, népfőiskolai munkában, közéletben.
– A Lakiteleki Népfőiskola?
– A felnőttképzés közösségi helye, ahol szellem és test egyaránt fölfrissülhet. Elősegíti az önbizalmat, a tájékozódási képesség biztonságát, kapcsolatokat teremt, ismereteket ad és újít. Évente több ezer vendégünk, hallgatónk van. Bővülő emigrációs gyűjteményünk a nyugati és a tengerentúli magyarok központja. Az Antológia Könyvkiadóban csaknem kétszáz könyvet adtunk már ki. A tanuszodában úszásoktatásban vesznek részt a lakiteleki és a környékbeli iskolák tanulói. Sok ilyen népfőiskolai intézményre volna szükség.
– Irodalom? Költészet? Dráma?
– Most az élet írja a forgatókönyvet, drámát, tragikomédiát egyaránt. A folyamatosan születő írásaimat, verset, drámát, naplójegyzeteket elzárom. Műfajzavar, stílustörés volna, ha a parlamenti képviselő versekkel, vígeposszal, bohózattal vagy éppen dalszövegekkel jelentkezne. Nekem most az a dolgom, hogy a lakiteleki találkozó szervezőivel 1987-ben megfogalmazott gondolatok jegyében alakítsuk kedvező irányba az ország életét. Írni folyamatosan írok. Ha megszülető írásaim értékesek, akkor nem árt nekik a várakozás. Ha pedig értéktelenek, akkor meg jó helyen vannak.
– Az ember egységes egész. Nincs külön családapa, tanár, költő, politikus Lezsák Sándor. Mégis megkérdezem: az a teljességteremtő ember, akit családfőként tisztelhetünk, az élet más terepein is hasonlóan sikeresnek érzi magát?
– A sikert és kudarcot egyaránt pedagógusként élem meg. Nem érzem magam sikeres embernek, soha nem volt efféle közérzetem. Örömöm van és bánatom. Jókedvű vagyok vagy rosszkedvű. A pedagógus örül a diák jó teljesítményének, de ha elbukik a diák, lélekben vele együtt bukik a tanár is. A pedagógus felelős marad a diákért akkor is, ha már nem tanítja, nincs a közelében. Így felelünk minden cselekedetünkért. Ezért számomra az öröm mulandó, azt gyorsan követi a várakozás, a cselekvés feszültsége, és még a reménytelennek tűnő helyzetben is a "probléma nincsen, csak feladat van" jelmondat ad új és új lehetőséget most a politikában és ezzel együtt az irodalomban.
Dippold Pál
Magyar Hírlap
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
