A vetélkedő fődíja: a legjobb három csapat diákjai Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének vezetésével részt vehetnek az Esterházy János emlékére szervezett nyári zarándokúton, ahol többek között a mártír sorsú gróf szülőhelyére, Nyitraújlakra, továbbá Prágába is eljutnak majd.

A zsűri társelnöke Lezsák Sándor mellett Molnár Imre történész, a varsói magyar nagykövetség munkatársa, aki az MTI-nek elmondta: kora politikai gondolkodását messze meghaladó és előrelátó politikus volt Esterházy János, aki már a második világháború előtt felemelte a szavát a pozsonyi parlamentben az üldözöttek védelmében. Egyedüli politikusként nem szavazta meg 1942-ben a szlovák parlament által alkotott, a zsidók kitelepítéséről szóló törvényt. A kisebbségi kérdést európai kérdésként aposztrofálta, mert határozottan képviselte azt, hogy nem lehet békét teremteni ott, ahol a kisebbségek jogait és érdekeit nem veszik figyelembe – tette hozzá a történész. A mártír sorsú politikus leánya, Esterházy-Malfatti Alice Rómából telefonon köszöntötte a vetélkedő résztvevőit.

Az 1901-ben magyar apától és lengyel anyától született Esterházy János a felvidéki magyarság szellemi vezetőjeként 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott. A horogkeresztesek rövid időre internálták, a Gestapo körözte. A második világháború után a Szovjetunióba hurcolták, majd koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és elküldték Szibériába. Pozsonyban 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen halálra ítélték. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.

Esterházy János boldoggá avatását több szervezet kezdeményezte.

MNO