Erről van szó. Egyes sírokon cetli leng, a következő szöveggel: „Tisztelt sírtulajdonos! A Lakiteleki köztemető … Parcella … sor … sír megváltási ideje lejárt. A sírhely újraváltásáról legyen szíves gondoskodni. Ellenkező esetben a Lakiteleki Önkormányzat 26/2000 (XI.29.) számú rendelet 7§ 5. bekezdése lép életbe. A rendelet a következő. Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot 5, az egyéb temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.”
Világos, amennyiben nem fizetünk a sír után, nem váltjuk meg ismét a helyet, megszűnik a sír. Eltűnnek így a történelemből személyek, egész családok. Még az emlékük is. Szomorú dolog ez, bár a törvény szerint igazságos. Viszont gondolkodjunk el azon is, mi lenne, ha a Szent István-i államalapítástól kezdve egészen a mai nap Magyarországáig mindegyik sír az eredeti helyén és az eredeti állapotában állna. Valószínűleg Magyarország egy összefüggő temető lenne. Ez sem lenne helyes!
Szóval, amennyiben nem fizetünk, megszűnik a sír. A temetői furcsaságok másik esete, amikor az elhunytak nevére emlékező sírkövet a sírra borítják. Nem a szél borította fel ezeket, hiszen válogatva, ugyanazzal a technikával lettek elmozdítva a sírkövek. A temetőben a minap az egyik néni azt mondta, ezek a „borított sírok” már a közvetlen megszűnés fázisában vannak. Hamarosan szétbontják őket.
Örüljön, aki csak cetlit kapott! A temetőt járva elszomorító látni a „borított” sírokon szereplő dátumokat. 1887, 1891, 1895, 1901. – ilyen és ehhez hasonló születési időpontokat olvashatunk rajtuk. A XIX. század végén született lakitelekiek emléke fog eltűnni örökre. A temető bejárata előtt látható a szemetes konténer mellett egy alig olvasható régi sírkövön a dátum: 1872-1925. Ezerkilencszázhuszonöt, milyen régen is volt az.
Egyszerre felháborító és elszomorító, hogy a közvetlen megszűnés előtt áll egy nem akármilyen síremlék is. Egy házaspár sírja. Egy olyan házaspár emléke van végső veszélyben, akiknek nagyon sokat köszönhet Lakitelek. Még névadók is. Róluk nevezték el az iskolai napközi mellett lévő Lévai iskolát. Lévay László tanító és felesége, Lévay Lászlóné Schaffer Margit tanítónő sírja is a „borított sírok” közé tartozik ma a lakiteleki temetőben!
Lévay Laci bácsi 1898-ban, Margit néni pedig 1901-ben született. Laci bácsi, és Margit néni is először Ágasegyházán tanított, ott ismerték meg egymást és később ott házasodtak össze. 1926 őszétől mindketten Lakiteleken tanítottak a ma sokak által csak Lévai iskolának nevezett épületben, mely a Klebelsberg iskolaépítési program keretében épült 1926-ban. Lévay Laci bácsit nevezték ki Lakitelek első önálló iskolaigazgatójának 1946-ban. Laci bácsi és Margit néni egyaránt 1959-ben ment nyugdíjba. Laci bácsi 1974-ben hunyt el, felesége pedig 1983-ban. „Munkájukat méltatni szinte lehetetlen. Generációkat oktattak, neveltek teljes odaadással, a pálya iránti mélységes tisztelettel” – olvasható a Lakiteleki Általános Iskola 2007-ben megjelent jubileumi évkönyvében.
Ma egymás mellett nyugszanak a lakiteleki köztemetőben. De az ő sírjukat is „megborították”… Biztos jogosan. Lévay László Túrkevén született, Schaffer Margit pedig Tiszaföldváron. A rokonok messze vannak/lehetnek, akik megválthatnák a sírt. Elkeserítő, hogy egy „fizetési mulasztás” miatt törvényesen megszüntethető Lakitelek két legnagyobb tanítójának síremléke is.
Lévay László és Schaffer Margit síremléke
Jó ez így? Tétlenül nézzük, hogy régi nagyjaink, helyi példaképeink emléke örökre eltűnjék? Régi nagyjainkról ezentúl csak a könyvekben olvashatunk, vagy Laci bácsiék esetében csak az iskola előtti Tanítók Fáján láthatjuk nevüket a bronzlevélen, tiszteletünket nem róhatjuk le sírjuk előtt? Nem! Nem és nem! Ezt nem szabad hagynunk! Egy lakitelekinek büszkének kell lennie és felelősséget kell éreznie régi nagy elődeiért.
Ki tudja, hogy eddig hány nagy lakiteleki sírja tűnt el így… Lévay László és Schaffer Margit köztiszteletben álló személyiségek a lakiteleki emberek emlékezetében. Mindamellett, hogy jogosan történik a „sírborítás”, ilyen köztiszteletben álló személyek esetében, Lakitelek első önálló iskolaigazgatójának és feleségének sírja megszűntetése előtt legalább értesíteni kellene a lakiteleki iskolát, önkormányzatot. Ezek az intézmények biztosan nem hagynák elveszni Lévay Laci bácsiék emlékét.
Bízom benne, hogy Laci bácsiék sírja mielőbb az eredeti állapotában fog állni. És ez így is lesz! Mert ennek így kell lennie! Egy lakitelekinek ez szívügy. (Laci bácsiék sírja a ravatalozóházon túl található, a ravatalozó oldalában, közvetlenül az út melletti sor második „borított sírja”, felirattal lefelé.)
A lakossági bejelentésekre született összeállításban a „borított sírok” elmélete mára szerencsésebb kimenetűnek bizonyult. A temetőt üzemeltető Himalája Blue Kft. tájékoztatása szerint – a húsvétra való tekintettel – azok a sírok lettek „megborítva”, melyek balesetveszélyessé váltak. Sok. Reméljük mielőbb minden sír az eredeti állapotában fog állni a lakiteleki temetőben. Így Lévay Laci bácsiék sírja is. Gondoljunk szeretteinkre és régi nagy lakiteleki elődeinkre.
Varga Zoltán
vzoli.lakitelek@freemail.hu
lakitelek.gportal.hu
AJÁNLOM AZ OLDALT
