Pénzügyi kérdések a 2008. és a 2009. években az Önkormányzatnál

Az önkormányzat költségvetése

Mi történt a 2008. évben?

A 2008. év egyik elsõ pénzügyi feladata az Önkormányzat költség-vetésének összeállítása és elfogadása volt. A költségvetés bevételi oldalára az Önkormányzat csak minimális hatással tud lenni, hiszen a saját bevételek aránya az összes bevételen belül csereeredményeként valamilyen új érték jön létre (pl. pályázati önerõ, ehhez beruházási hitel felvétele, vagy kötvénykibocsátásból történõ finanszírozás).

Kötvény-kibocsátás

Mit tettünk a 2008. évben?

2008. tavaszán a képviselõ-testület úgy döntött, hogy kötvénykibocsátás révén von be pótlólagos forrásokat az Önkormányzat költségvetésébe. A kötvénykibocsátás célja az volt, hogy 1) az Önkormányzatot terhelõ különbözõlejáratú és különbözõ kondíciójú hiteleket kiváltsa, a hitelállományt egységesítse, 2) fedezetet biztosítson a megvalósítani szándékozott beruházásokra (pályázatok önrésze), valamint 3) úgynevezett óvadéki célú kötvénykibocsátás révén lehetõség nyíljon arra, hogy óvatos befektetésekkel a fizetendõ kamatokat, vagy azok egy részét ki lehessen termelni. A kötvénykibocsátásra 2008. nyarán került sor, azóta a korábbi hitelek egy részének kiváltása megkezdõdött, és a kötvénykibocsátásból származó források óvatos befektetésével az önkormányzat bevételt is realizált.

Tennivalók a 2009. évben

A kötvény kibocsátásból származó források felhasználásánál vissza-fogottan kell eljárnunk, hiszen az abból származó források idegen forrásként vannak jelen, amelyet fokozatosan és folyamatosan vissza kell fizetni. Nem szabad tehát abba a hibába esnünk, hogy úgy érezzük, pénzbõség van, hiszen a pénz végsõ soron nem az Önkormányzaté. Vagyis jól meg kell fontolni, hogy mikor és milyen kondíciók mellett váltjuk ki a meglévõ hiteleinket, valamint azt is, hogy milyen beruházásokhoz, pályázatok önrészéhez használjuk föl a forrásokat. A kötvénybõl származó szabad források befektetésénél pedig rendkívül óvatosan, a felmerülhetõ kockázatokat minimalizálva kell eljárni.

Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok alapítása

Mit tettünk a 2008. évben?

2008. közepén a képviselõ-testület két lépésben arról döntött, hogy a Falugondnokság egyes feladatait önálló, de az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévõ gazdasági társaságokba szervezi ki. Így alakult meg a LAKI-GAZDA Kft., amelynek feladata a park-, zöldfelület, út- és közterület fenntartás, valamint a LAKI-KONYHA Kft., amelynek feladata az étkeztetés. A társaságok megalakulásától a képviselõ-testület azt várja, hogy az új társaságok 1) a korábban is ellátott feladatokat hatékonyabban fogják ellátni, 2) gazdasági társaságokként piaci megbízásokat is szereznek és ellátnak külsõ megrendelõk felé, ezáltal plusz bevételeket realizálnak, ami végsõ soron az Önkormányzat bevételeit gyarapítja.

Tennivalók a 2009. évben

A 2009. évben azt várjuk a LAKI-GAZDA Kft-tõl és a LAKI-KONYHA Kft-tõl, hogy az Önkormányzat által megrendelt feladatokat a korábbinál hatékonyabban végezzék el, úgy, hogy a szolgáltatások színvonala ne csökkenjen, valamint, hogy egyre növekvõ külsõ – nem az Önkormányzattól származó – bevételre tegyenek szert.

Pályázatok benyújtása

Mit tettünk a 2008. évben?

2008. elején az Önkormányzat hosszas elõkészületek és kiválasztási folyamat eredményeként megállapodást kötött egy pályázatkészítõ konzorciummal. Az együttmûködés eredményeként a 2008. évben nagy számban készültek pályázatok az Európai Unió Strukturális Alapjainak társfinanszírozásával meghirdetett pályázati kiírásokra (összesen 6 pályázat). Így pályázatunk van bent a Mûvelõdési Ház felújítására, a Bölcsõde felújítására, a Petõfi és a Jókai utcák szilárd burkolattal történõ ellátására, kerékpárút építésére a 44-es út mellett a Világosi dûlõtõl a Zalán utcáig, a Tõserdõt megvédõ árvízvédelmi töltés megépítésére, valamint a falukép szépítésére. Ezek közül az árvízvédelmi töltés építésére benyújtott pályázatunkat a pályáztató pozitívan bírálta el, és a megfelelõ mûszaki tervek elkészítése és egy bõvebb – úgynevezett második fordulós – pályázati anyag benyújtása után az árvízvédelmi töltés megépítéséhez 100%-os támogatást fog nyújtani. A többi pályázatunk egyelõre elbírálás alatt van. Bízunk benne, hogy a 2009. évben ezek közül többhöz hozzákezdhetünk majd. Ezeken kívül néhány kisebb –  hazai, tehát nem európai uniós finanszírozású –  pályázat készült, amelyek megvalósítása már be is fejezõdött. Ilyenek voltak a temetõben a ravatalozó felújítása, a Móra Ferenc utca felújítása, valamint a könyvtárpolcok cseréje.

Tennivalók a 2009. évben

Amennyiben egy, vagy több pályázatunk pozitív elbírálásban részesül, a 2009. évben kell megkezdenünk azok végrehajtását. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a pályázatok zöme akkora volumenû, és az állami ügyintézés olyan lassú, hogy a 2009-ben esetlegesen elkezdõdõ végrehajtás a legtöbb pályázat esetében a 2010. évre is át fog nyúlni. A nyertes pályázatok végrehajtása mellett további feladat  2009-ben újabb pályázatok benyújtása, vagy korábban már benyújtott, de támogatásban nem részesített pályázatok átdolgozása és ismételt benyújtása.

Közüzemi szolgáltatások, közüzemi díjak

Mit tettünk a 2008. ében?

A 2008. év volt az elsõ olyan év, amikor a csatorna-szolgáltatás a teljes évben mûködött. Még a 2007. év végén sikerült úgy megállapítani a 2008. évre szóló szennyvízdíjat, hogy az a korábbinál lényegesen alacsonyabb lett. Ennek természetesen ára volt, mégpedig az, hogy a szilárd hulladék elszállításánál megváltozott a korábbi rendszer, és a lakosságnak 2008. január 1-tõl közvetlenül kell megfizetnie a szemétszállítás díját. A szilárd hulladék elszállításának rendszere sok vita és megbeszélés után alakult ki, oly módon, hogy a lakossági igényeket a képviselõ-testület minél inkább igyekezett igénybe venni (pl. 80 literes kuka egyfõs háztartások esetében). Emellett a szemétszállítást a külterületekre is kiterjesztettük, remélhetõleg jelentõsen csökkentve ezáltal a környezet szennyezését, a szemetes-zsákoknak az erdõben történõ megjelenését.

A 2008. év végén kellett meghatározni a 2009. évi csatornadíjat, valamint –  tekintettel arra, hogy a szilárd hulladék elszállítását és ártalmatlanítását végzõ céggel kötött szerzõdés az év végével lejárt –  dönteni kellett a szilárd hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a 2009. évre. A lakiteleki szilárd hulladékot befogadó hulladék-ártalmatlanító telep, a szemétszállítást végzõ cég személye, valamint azok a napok, amikor Lakiteleken a hulladékot begyûjtik, megváltoztak ugyan, mindemellett a szemétszállítás díját a 2009. évben sikerült a 2008. évi szinten tartani. Ugyanez mindható el a csatornadíjról is, ahol szintén nem volt emelés.

Közben kialakult a csatorna hálózatra rá nem kötött háztartásokban keletkezõ folyékony hulladék elszállításának rendszere is. Nagy vihart kavart, hogy a képviselõ-testület ezeknek a háztartásoknak a folyékony hulladék elszállítási díját nem a szippantott szennyvíz, hanem a fogyasztott ivóvíz mennyiségéhez kötötte. Így olyanoknak is fizetni kellett, akik ténylegesen nem vettek igénybe szippantást. Amellett, hogy ezt a megoldást jogszabály teszi lehetõvé sõt, a 2012. évtõl kezdõdõen az egyetlen lehetõséggé, ezzel a megoldással ösztönözni kívántuk a szennyvíz hálózatra történõ rákötéseket, mégpedig oly módon, hogy a rákötéssel nem rendelkezõ háztartásoknak magasabb összeget kelljen fizetni a fogyasztott ivóvíz egységnyi mennyisége után, mint amekkora a csatornadíj mértéke.

Tennivalók a 2009. évben

A 2009. évben az Önkormányzatnak, mint megrendelõnek oda kell figyelnie arra, hogy a kötelezõ közszolgáltatásokat ellátó cégek a szolgáltatást a lakosok megelégedésére végezzék, ugyanakkor ismételten egyértelmûvé kell tenni a lakosság számára, hogy a kötelezõ közszolgáltatások igénybe-vétele, és a díjak kifizetése – amint az a nevükben is benne foglaltatik – kötelezõ. Azonnali feladat a szennyvíz rákötéssel nem rendelkezõ háztar-tások folyékony hulladék elszállításának (szippantásnak) a megoldása, mivel 2009. március 1-ei hatállyal megszûnik az Önkormányzat és a Remondis Kft. közötti szerzõdés. A képviselõ-testület továbbra is olyan megoldást fog keresni, hogy a csatorna rákötési lehetõséggel bíró, de arra rá nem kötõ háztartásoknak többet kelljen fizetniük, mintha rákötnének a csatorna hálózatra. Érdemes tehát minél hamarabb rákötni a hálózatra!
A költségvetési cikk folytatása:

Tõsfürdõ kérdése

Mit tettünk 2008-ban?

A 2008. évben – amint a korábbi években is – felmerült a Tõsfürdõ sorsának kérdése. A Tõsfürdõ a településnek olyan vagyona, amit semmiképpen nem szabad elherdálni. Ugyanakkor a fürdõ hosszú távú versenyképességének megõrzéséhez mindenképpen fejlesztésre van szükség, amihez viszont az Önkormányzat nem rendelkezik forrásokkal. A 2008. évben több potenciális befektetõ csoporttal kezdeményeztünk tárgyalásokat közös beruházás és üzemeltetés kérdésében. Sajnos az ígéretesnek indult tárgyalásokat az õsszel kezdõdött recesszió meg-akasztotta, így az ezzel kapcsolatos terveket egyelõre félre kellett tenni.

Tennivalók a 2009. évben

Mindenekelõtt biztosítani kell a strand biztonságos és nyereséges mûködését, függetlenül attól, hogy jelentkezik-e potenciális befektetõ csoport, vagy sem. A Tõsfürdõ a település egyik legnagyobb értéke, így az errõl szóló bármiféle döntést alapos megfontolás kell, hogy megelõzze. A 2009. évben el kell dönteni, hogy a Tõsfürdõ hol helyezkedjen el a kft-k létrehozása után kialakult intézményi struktúrában, valamint, hogy hosszú távon ki és milyen formában végezzen vendéglátó tevékenységet a strandon.



Összefoglalás

A fentiekben a teljesség igénye nélkül igyekeztem bemutatni néhány olyan kérdést, amelyekkel a 2008. évben a képviselõ- testület és annak pénzügyi bizottsága kiemelten foglalkozott. Mindenkinek, aki az olvasásban idáig eljutott (és annak is aki nem), eredményes 2009. évet kívánva azt ígérhetem, hogy az idén is alaposan és lelkiismeretesen foglalkozunk minden olyan kérdéssel, ami a lakitelekieket érinti, és ezekben legjobb tudásunk és meggyõzõdésünk szerint fogunk dönteni.

Felföldi Zoltán
önkormányzati képviselő
a Pénzügyi Bizottság elnöke

Lakieleki Újság