Ebben a háromszögben a Vitézi Rend alapítója, Magyarország Kormányzója viszonylag nagyon sokszor megfordult.

A két világháború közötti Lakiteleket környezõ erdõk-mezõk csendjét gyakran verte fel a mezei vadászatokat kedvelõk fegyverropogása. Koháryszentlõrinc, Szentkirály és Szikra erdei és pusztái nagy hajtóvadászatok emlékeit õrzik.

A trianoni nemzetcsonkítás sokkjától kábult országot megmentõ Hadúr, vitéz nagybányai Horthy Miklós is gyakorta kereste fel a Lakitelekkel határos pusztákat, vadnyúl és fácán-vadászatai sarán.

Szerette ezt a vidéket, az alföld gazdálkodó magyar embereit, akik a szívéhez nõttek. Gyakran járt le körvadászatokra  e tájra. A 44-es út egyik domború kanyarulatánál – pontosabban a 16. és 17. kilo-méterszelvény között – van a koháryszentlõrinci vasútállomás. A homorú ívben pedig egy nagyszerû vadászkastély állt valamikor, amit – egy üldözés sarán – bombaterheitõl szabadulni kényszerült angol gép a II. világháború alatt telibe talált. Itt pusztult el akkor Kecskemét város oroszok elõli kitelepítésekor ide kimenekített levéltára.

A vadászatok során elsõ alkalommal 1922. december 22-én járt erre Horthy Miklós. 1924. december 23-án itt is villásreggelizett a vadászházban, majd innen kiindulva, délután 3 óráig ûzték a vadat. Öt évvel késõbb, 1929. október 21-én, majd ugyanezen esztendõ december 17-én is járt e vidéken. Ezúttal Bethlen István miniszterelnök is elkísérte a Fõméltóságú urat a koháryszentlõrinci vadászatra. Ez alkalommal a szerencse különösen kegyeibe fogadta a vadászokat. 126 fácán és 116 nyúl került terítékre.

Feltehetõen sikeres vadászélményei, de a magyar puszták utol-érhetetlen hangulata is, nem kevésbé pedig Kecskemét város urainak és a Lakitelek környéki birtokosaknak magyaros vendégszeretete járulhatott hozzá ahhoz, hagy a Kormányzó 1934. december 20-án, 1936-ban és végül 1943 telén is ellátogatott erre a tájra vadászatok alakalmával. Az 1936-os vadászszezonról feljegyezték, hagy Horthy Miklós lõtte a legtöbb vadat. Ekkor 50 fácánkakast és 9 nyulat ejtett el egymaga. Vitéz dr. Héjjas Ivánék Szikra-Lakiteleki szõlejében is megfordult  vendégségben.

1929. október 17-én pedig felavatta, az idén 80 esztendõs jubileumát ünneplõ tiszaugi-közúti (most már csak vasúti) hidat. Ekkor a TURÁN különvonattal Lakitetek állomásig jött a Kormányzó Úr és kísérete. Kivételesen nem fehér lován ülne, hanem gyalogosan sétált át a hídon, az ugi parttól a lakiteleki oldalra, az ünneplõ sokaság ovációjától kísérve.

Néhány évtizeddel ezelõtt még magam is beszéltem olyan tiszaugival, aki még kicsi gyermekként fogyasztott abból a jóízû kolbászos tojásrántottából, amit erre az alkalomra a hatalmas vendégseregnek bográcsokban fõztek a lányok, asszonyok.
Azután arról is meg kell emlékeznem, hogy államfõsége alatt épült több száz tanyasi iskola közül  az általam felrajzolt – nem Bermuda három-szögben – többet is találunk ezekbõl a ma még mindig nagyszerû falakból álló, de itt-ott  széthordott, a világra vak ablakokkal tátongó tanyasi iskolákból. Ilyen a Nyomási iskola, azután Lakiteleken, Árpádszálláson, majd Tiszaalpár felé menet és Szentkirály – Tiszakécske között is áll még ilyen, a tanyasi nép felemelésére létesített iskola. Gróf Klebelsberg Kunó összehasonlítását most mellõzzük Magyar Bálint, Fodor Gábor és Hiller István oktatási miniszterekkel!

Kecskeméten 11 alkalommal fordult meg a Fõméltóságú Úr. Egy alkalommal a szerencsétlen véget ért István fiával együtt avatta fel az aluljárót. De ott volt Kecskeméten a víztorony avatásán is. S amikor koháryszentlõrinci  vadászataira ment, Kecskeméten is megállt, s baráti kompániával hajtott ki a pusztára vadászni.
Kenderes és Budapest után Kecskeméten - és körvadászatai során a koháryszentlõrinci pusztákon fordult meg a Csonka- Magyarország városai közül legtöbbször már 1919. november 23-án!, amikor a Nemzeti Hadsereg élén vonult be a Hírös városba, felszabadítva a lakosságot. Ezért szégyen és gyalázat, hogy a kecskeméti Városháza dísztermének Benczúr Gyula által megfestett történelmi freskói között van egy lemeszelt(!), üresnek látszó falrészlet, amely alatt vitéz nagybányai Horthy Miklós freskója rejtõzik immár 60 esztendeje! Ezen a képen a lelkes kecskemétiek köszöntik a harmadik országalapítót, a kommunista-bolsevista banda rémuralma alóli megmentõjüket!! Kezdeményezéseim a vakolat leszedésére a festmény napvilágra kerülésére, süket fülekre találtak a város volt polgármesterénél!
Feltámadásra vár ez a freskó, ugyanúgy, mint szegény, nyomorba taszított hazám!

vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás
Lakiteleki Újság