A listára kerülő termékeknek nem feltétlenül kell országos vagy európai hírű hungarikumoknak lenniük, mert léteznek helyi, megyei örökséghez, egy-egy tájegységhez tartozó értékek is - jegyezte meg.

Lezsák Sándor rámutatott: figyelemre méltó az országgyűlési határozat azon megfogalmazása, hogy a magyarlakta területeken - tehát nem kizárólag Magyarországon - kell lajstromba venni az úgynevezett hungarikumokat. S nemcsak a paprikáról, a Pick-szalámiról vagy a herendi porcelánról van szó, hanem jelentős "szellemi termékekről" is, ilyen például a Kodály-módszer vagy a Pető-módszer - tette hozzá, megjegyezve: ezek erősítenék a jelenlétünket a világban. Mint megjegyezte: "ne Japánból hozzák már be Magyarországra a Kodály-módszert!"

Lezsák Sándor elmondta: a Nemzeti Fórum képviselőinek még az ősszel olyan parlamenti javaslatuk lesz, mely szerint az elkészítendő lajstromnak legyen a helyi örökséget, megyei örökséget és magyar örökséget számon tartó része is. Ez utóbbiak lennének azok, amelyek már joggal pályázhatnának uniós támogatásra is - tette hozzá.

Rámutatott: a javaslat szerint a helyi örökség részeként számon tartott termék előállítói is pályázhatnának az állami költségvetési támogatásra, hogy képesek legyenek megtartani néhány munkahelyet. Mint mondta: például azért, hogy egy tradicionális családi sajtüzem, egy szikvízkészítő vagy kékfestő műhely ne menjen tönkre.

"Mindezzel olyan élénk mozgás indítható el, amelynek a végén a magyarság kincseinek megbecsülése egészséges önbizalmat adhat" - vélekedett. Lezsák Sándor emlékeztetett arra, hogy Brüsszelben már "bejegyezték itáliumként a szürkemarhát", mert a 18. század második felétől tenyésztik Észak-Olaszországban, de bejegyezték Szlovákiából (Szakolcáról) hagyományos szlovák termékként a kürtőskalácsot is.

Ezért kell nekünk is felgyorsítani a listábavétel folyamatát, a magyar örökségnek számító szellemi és fizikai értékeink védelmét, hiszen tele van az ország "csodálatos értékekkel" - hangsúlyozta a parlamenti alelnök.

fidesz.hu