A képen láthatók: állósorban balról Kalics József, Juhász József, Gulyás Péter, Magyar Péter, Ézsiás Gábor edző, Tóth Sándor, Fórizs István, Budai János, Fazekas Zoltán, Verebélyi Gábor; guggolnak balról Oláh Dániel, Körtvélyesi Ödön, Kovács Péter, Mata József, Molnár Arnold, Lángos László, Tánczos Tamás, Kertész Krisztián.

A mérkőzés első harmincöt perce úgy telt, ahogyan azt csak kívánni lehet. Némi tapogatózás után, egy lepattanó labdára Molnár Arnold csapott le, és laposan úgy bevágta a hosszú sarokba, hogy öröm volt látni. Nem sokkal később Kovács Péter tört előre, és mintegy tizenhét méterről szintén nagy erejű és jól eltalált lövéssel be is vette a vendégek kapuját. Fórizs István sem sokáig váratott magára. A tizenegyes táján kapott egy labdát, amivel úgy fordult kapura, hogy az előtte éppen pattant. Meglátva, hogy a kapus kintebb áll, úgy emelt át fölötte, hogy az mozdulni sem tudott. Remek megoldás volt. Úgy látszott, hogy a hazai csapat esetleg nagy gólarányú győzelmet is arathat. A további helyzetek azonban kimaradtak. Talán emiatt is, minden esetre a játékrész bő utolsó negyedében leült a játék. És ahogyan lenni szokott, ez a vendégeknek kedvezett. Igaz, hogy a szerencséjüknek, pontosabban egy komoly védelmi hibának köszönhetően, de szépítettek is. Úgy érezték, hogy némi frissítéssel további keresnivalójuk van, ezért már a félidő vége felé megkezdték a cseréket.

A második félidő majdhogynem felejthető volt. Csapkodóbbá vált a hazai csapat játéka. Mintha elfogyott volna a türelem a labda nyugodt megjátszásához. Nem érezte meg igazán senki, hogy a hosszan előre vágott labdák haszontalanok. A helyzetet látva Ézsiás Gábor is cserékre szánta el magát, ezúttal azonban ez nem lendíteni a csapat játékán. Bár voltak igazán nagy helyzetek, ezekből Oláh Dániel fejelt egy zúgó kapufát, Lángos László egy lövése pedig külső tövén borotválta a kaput, és Kovács Péter baloldali lövése is csak centikkel kerülte el azt, egy szerencsétlen hazaadás következtében a vendégek szereztek egy újabb gólt. Annak ellenére tehát, hogy a lakiteleki együttes gyengébb játéka ellenére is helyzetek sorát hagyta ki, a végén azon kellett izgulni, hogy egyáltalán a győzelem meglegyen. Egy alkalommal ugyanis a hazai kapus bravúrja kellett egy hosszú felső sarokra tartó lövésnél, egy másik alkalommal pedig a kapufa tetejéről pattant kapu mögé egy ívelés.

Minden körülmény ellenére ennek a győzelemnek is komoly értéke van. Öt mérkőzéséből négyet megnyert a lakiteleki csapat, és ezzel egyelőre az élmezőnyhöz tartozik. A sorrendben negyedik győzelem azért is fontos, mert két, még nehezebbnek ígérkező összecsapás vár az együttesre. Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeken ne lenne esélye, csakhogy ehhez újra jól össze kell szedniük magukat a fiúknak.

Az ifjúságiak mérkőzésén Lakitelek – KLC 7:1

A lakiteleki fiatalok közül örvendetesen újra többen is nagy kedvvel játszottak. Polyák Sándor három, Szabó Ádám kettő, Deák József és Gödény Gábor pedig egy-egy találattal járult hozzá csapata sikeréhez. Természetesen a védelemben és a középpályán is volt több jó teljesítmény, ami ugyancsak elengedhetetlen volt a sikerhez. Ezúttal egy nagyon fiatal, de tehetséges játékosokból álló együttest sikerült nagy gólkülönbséggel legyőzni. Mindent egybe vetve a győzelem ilyen arányban is megérdemelt.

Terjéki Ferenc