Hozzátette: a történelmi tapasztalatok azt eredményezték, hogy az emberek nem bíznak az intézményekben és abban, hogy ami ma az övék, holnap is az marad. A sokk-kezelést a Kárpát-medence újraegyesítése és a passzív ellenállás jelentheti. A szakember szerint amíg a politika nem tesz kísérletet a kiegyezésre a polgárokkal, addig el kell titkolni a hatóságok elől a jövedelmeket, és figyelmen kívül hagyni azokat a jogszabályokat, amelyek értelmetlenek, úgy, ahogy tette Monok polgármestere a segélyezések kapcsán.

"A rendszerváltástól számított 13 év alatt 11 milliárd dollárnyi piacot veszített hazánk, ezt vissza kell szerezni. Ám ma olyan súlyos a gazdasági helyzet, hogy az ország fizetőképességét csak a spekulációs tőke biztosítja" – jelentette ki Lóránt Károly közgazdász.

"Magyarországnak sztereotípiák és makrogazdasági hablaty helyett cselekvési programra van szüksége" – mondta Széles Gábor. Lapunk tulajdonosa szerint az ország bizonyos szempontból ma is olyan helyzetben van, mint Trianon után. Konszolidációra és az elit szerepvállalására van szükség. Megjelent a veszélyérzet a vezető elitben, ez gyökeres fordulatot hozott a gondolkodásukban és magyarságtudatukban. Felismerték, cselekedniük kell, mert a magyar gazdaság kifulladt, a külföldi tőke és a hitelek segítségével háromszázezer munkahely létesült 1990 óta, miközben másfél millió megszűnt. A külső helyett a belső forrásokat kell igénybe venni, amellyel a magyarság eddig rendkívül pazarló módon bánt, elég, ha a geotermikus energia hasznosításáról beszélünk, amelyből világviszonylatban a második legnagyobb tartaléka van hazánknak, vagy az édesvízről, amelyet nem alkalmazunk megfelelő módon sem a mezőgazdaságban, sem a turizmusban. Széles Gábor szerint az ország tartós növekedési pályára állításának előfeltétele az egymilliós cigányság gazdasági aktivitásának megteremtése. A közösség felemeléséhez az egyházon keresztül vezet az út, állami támogatással missziós feladattá kell tenni a papok számára, hogy segítsék a cigányság életminőségének javítását és azt, hogy visszatérjenek a munkához. A gazdaság növekedése szempontjából kulcskérdés a falufejlesztés. Az SZDSZ álláspontjával szemben, amely az embereket a városba terelné, a falvakat pedig megszüntetné, a jobboldal inkább megerősítené a vidéket. A kistelepülések megújításával Magyarország az unió nyugdíjasainak rekreációs központjává válhatna gyógyvizei miatt. A külföldiek megjelenése lendületet adhat a kisvállalkozásoknak. Széles Gábor szerint a Bethlen-kormány által is alkalmazott vásárlási utalványozási rendszer modernizálása ugyancsak a magyar vállalkozásokat segítené, egy plasztikkártyával az utalványozott például a falubeli kisboltban vagy kifőzdében vásárolhatna. Ezzel párhuzamosan a plázákban növelni kell a magyar áruk jelenlétét.

Sándor Csilla
Magyar Hírlap