A nyomvonaltervek – melyből 6 változat készült – megtekintését követően élénk vita bontakozott ki, és látványos kompromisszum született a jelenlévők között.

Kecskemét polgármestere, dr. Zombor Gábor, illetve egyéni országgyűlési képviselői, Nyitrai András és dr. Horváth Zsolt amellett álltak ki, hogy támogatják az M44 megépítését, de csak abban az esetben, ha az északi tehermentesítőnek elnevezett, Kecskemétet északról elkerülő útszakasz az M44 kiépítése előtt elkészül. Ellenkező esetben a város vezetője, illetve az országgyűlési képviselők az ellenállás lehetőségét is fölvillantották, mert elmondásuk szerint a Kecskeméten áthaladó forgalom ma is elviselhetetlen méreteket ölt, és az M44-es megépítését követően – az északi elkerülő hiányában -, ez még tovább nőne, amit a „városban élők érdekeinek védelme miatt mi nem engedhetünk meg”.

Kifejtették ugyanakkor azt is, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha az M8-as Dunavecse – Szolnok szakasza épülne meg hamarabb, de elfogadják, hogy az M44 előrébb sorolt útépítés. De csak abban az esetben támogatják - nyomatékosították többször is -, ha az északi elkerülő megépül Kecskemét környékén. Ekkor Kecskemét nem gördít akadályt az M44 megépülése elé, és bármelyik nyomvonaltervet támogatni fogja, amennyiben a környező települések kiválasztják azt, ami az érdekeiknek leginkább megfelel.

Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke erre válaszolva azt mondta, számára a Kecskemétet délről elkerülő M44-nyomvonalterv támogatandó, mert a különféle verziók alapján ez kapcsolja be a legtöbb települést a gyorsforgalmi úthálózatba. Ám ehhez azt is hozzátette, hogy ez részéről csak ajánlás, mert a döntéseket helyben, települési szinten kell meghozni.

Békés megye elnöke, Domokos László, illetve Szarvas polgármestere, Babák Mihály  – elismerve Kecskemét fenntartásait és kérését - annak a véleményének adott hangot, hogy az ő érdekeik azt diktálják, hogy az elmaradottabb Békés megye felé minél előbb gazdasági fejlődést indukáló tranzitút épüljön, ezért kérték a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. képviselőjét, hogy a kecskeméti északi elkerülő megépítését vegye fel az útfejlesztési programba.

Viszontválaszában az útépítő mérnökök, illetve a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. képviselője is elismerte, hogy az M44 kecskeméti északi tehermentesítő nélküli megépítése kezelhetetlen forgalmat zúdítana a városra, ezért támogatandónak tartják a kecskeméti polgármester és az országgyűlési képviselők egységes kérését.

A szintén meghívott Fónagy János, az Orbán-kormány egykori közlekedési minisztere arra kérte a megjelenteket, hogy a formálódó kompromisszum mentén dolgozzanak tovább, és kerüljék el a rossz döntéseket, amit leginkább a szép és grandiózus, de „sehová sem vezető dunavecsei híddal tudok bemutatni”. Rossz példaként említette még Fónagy Budakalász és Pomáz esetét is, ahol bő tíz éve nem tudtak dűlőre jutni az M0 nyomvonaláról a települési önkormányzatok, „és az M0-s híd közelgő átadása után azonnal kezelhetetlen forgalom zúdul a környező utakra, ami ellen az ott élők természetesen tiltakozni fognak”.

Lezsák Sándor ezt követően megköszönte a megjelenést, és az érdekkülönbségek felszínre kerülése, valamint a megszülető kompromisszumok miatt eredményesnek ítélte a találkozót; majd bejelentette, hogy az Országgyűlés elé terjeszti az M44 akciócsoport megalakulását.

baon.hu