Az Országgyűlés fideszes alelnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy Szent-Györgyi Albert az emberi humánum nevében megszólalt a legnehezebb időszakban is, a II. világháború idején.

Meskó Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára avatóbeszédében kitért arra, hogy Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjas magyar tudósok közül egyedüli volt, aki Magyarországon élt és dolgozott, amikor Nobel-díjat kapott.

Az akadémia főtitkára, Szent-Györgyi Albert életét ismertetve elmondta, hogy 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat, "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".

A természettudós 1932-ban azonosította be a korábban már a szegedi paprikából előállított C-vitamint, melyet skorbut-ellenes hatása miatt aszkorbinsavnak nevezett el.

A népfőiskolán már a 14. szobrot avatták fel; hét szobor a Szent István kápolna előtt áll, hét pedig a Kölcsey-ház előtti parkban.

Hét évvel ezelőtt elsőként Mindszenty József bíboros szobrát állították fel a Keresztény Panteonban, ahol 2005 október 15-e óta II. János Pál mellszobra is látható.

A Kölcsey-ház előtt a Nemzeti Panteonban, a Nobel-díjas tudós szobra mellett, a XX. században a tájhoz és Lakitelekhez is kötődő Németh László, Illyés Gyula, Sinkovits Imre, Simándy József, Kodály Zoltán és Klebergsberg Kunónak a szobra látható.

MTI - fidesz.hu